"Kerüld a pereskedést. Törekedj kompromisszumra, amikor csak lehetséges... ha papíron nyersz is, ténylegesen veszíteni fogsz: tiszteletdíjat, költségeklet és időt."
Abraham Lincoln
2003. március 17-én lépett hatályba a 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Törvény) a közvetítői - közkeletű nemzetközi megnevezéssel a mediációs - tevékenységről.
Természetesen az a közvetítői tevékenység amely e jogszabály alapján folytatható, nem azonos azzal, amit a köznapi szóhasználatban közvetítésként ismerünk, ezért az egyértelműség kedvéért érdemes az évtizedek óta bevált "mediáció" terminust használni.
A mediáció olyan alternatív jogvitarendezési eljárás, ahol a vitában érintett felek kezdeményezésére egy pártatlan személy, a mediátor nyújt segítséget ahhoz, hogy a jogvita megoldásaképpen a felek olyan megállapodást kössenek, amely mindkettejük számára kielégítő.
A mediációban nincs vesztes, mivel a megállapodás azt a közös nevezőt fogja tartalmazni, ami az egyik félnek még, a másiknak pedig már elfogadható. Ezen mind a ketten nyernek, és - ellentétben a peres eljárással, ahol az esetek döntő többségében a felek közötti kapcsolat végérvényesen megszakad - nyitva marad a jövőben közös együttműködés lehetősége is. Ez utóbbinak pedig természetesen elsősorban az üzleti viták körében van jelentősége.
A közvetítői eljárás végeredményeként megszülető egyezség jogi értelemben egy magánokirat. Ez közvetlenül ugyan nem végrehajtható, azonban - mivel a kompromisszum a felek aktív közreműködése által jön létre - valószínűsíthető annak önkéntes végrehajtása is. Amennyiben pedig ez mégsem következne be, még mindig van lehetősége a kárt szenvedett félnek arra, hogy igényét a hagyományos, bírói út vagy kereskedelmi választottbíróság igénybevételével érvényesítse.
A Törvény szerint azokat, akik az abban megszabott feltéteknek maradéktalanul megfelelnek, az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartásba veszi, és közvetítői igazolvánnyal látja el, amelynek birtokában a továbbiakban mediátori tevékenységüket folytathatják. A Budapesti Ãœgyvédi Kamarán belül pedig létrejött a Budapesti Ãœgyvéd-Mediátorok Szakmai Kollégiuma, amelynek tagjai az IM által akkreditált ügyvéd-mediátorok. (A mediációról és a Kollégium tevékenységéről további információk a www.mediacio.net web-oldalon olvashatók.)
Mindazokban, akik még nem éltek e jogintézmény lehetőségével, nyilvánvalóan felvetődik a kérdés: miért válasszam a mediációt ahelyett hogy polgári peres útra terelném követelésemet?
A kérdésre adandó válasz számos részterületen szembeötlő különbségekre mutat rá, amelyeket az alábbi táblázatos formában lehet a legkifejezőbben érzékeltetni.
A PER |
A MEDIÁCIÓ |
Nem önkéntesA felek az idézésre kötelesek a bíróság előtt megjelenni és ott tényeket, iratokat feltárni akkor is, ha az számukra kedvezőtlen. Az eljárás a határozathozatalig tart. |
ÖnkéntesA feleknek teljes kontrolljuk van a másik fél vagy a mediátor számára feltárni kívánt tények, információk és dokumentumok felett. A fél bármikor kiléphet az eljárásból s ügyével bírósághoz fordulhat. |
Nyilvános, nem bizalmasA bírósági tárgyalás főszabály szerint nyilvános, azon bárki részt vehet, zárt tárgyalásra csak kivételesen kerülhet sor. |
BizalmasA közvetítési eljárásban kizárólag azok vehetnek részt, akiknek a jelenlétéhez a felek hozzájárulnak. |
A jogszerűt kutatjaA bíróság célja az, hogy felderítse: az adott esetben mi a hatályos jog szerinti helyzet, ami számos esetben nem tökéletesen esik egybe a felek akaratával, sem a méltányossággal. Lehet valami jogszerű de méltánytalan, vagy méltányos de jogszerűtlen egyidejűleg. |
Méltányos egyezségre törekszikNem az az érdekes, hogy ki a hibás, kinek mekkora része volt a vitás helyzet létrejöttében. Az a lényeges, hogy közös erőfeszítés eredményeképpen egy olyan kompromisszum szülessék, amely mindkét fél számára méltányos. |
Hosszadalmas és drágaA végrehajtható bírósági ítélet megszületéséig biztosan több év telik el. |
Gyors és költséghatékonyAz esetek többségében 1-2 tárgyalási nap alatt is megszületik az egyezség, amely anyagilag is előnyös mindkét fél számára |
Kiélezi az ellentétes érzelmeketEllehetetlenítheti a későbbi kapcsolatokat. |
Levezeti a feszültségeketGyakran a korábbinál is jobb együttműködés alapjául szolgál. |
Nyer-veszítA perben csak az egyik fél nyer, ezért a másik fél szükségszerűen pervesztes lesz. |
Nyer-nyerA megegyezést kötő felek mindegyike megőrzi méltóságát és mindketten nyertesként távoznak. |
A mediáció hazánkban - egyelőre - még kialakulóban van, mi, ügyvéd-mediátorok is keressük azokat a jogterületeket, ahol leghatékonyabban megmutatkozhatnak ennek a jogvita-rendező eljárásnak az előnyei. Számos más terület mellett az ingatlanforgalom, a lakásbérleti jog és a társasházak joga is felvet olyan jogi problémákat amelyeket a természetes személyek és a gazdasági társaságok éppen mediáció útján tudják majd gyorsan, költséghatékonyan és véglegesen rendezni.
A telekhatár-rendezés, a túlépítés, a szomszédjogok, a szolgalmi jog csak néhány példa abból a konfliktus-halmazból, amelyek valószínűleg mediátor igénybevételével sokkal hatásosabban rendezhetnők lehetnének, mint jelenleg bírói úton. A rövid eljárási időről nem is beszélve, hiszen az ingatlannal kapcsolatos peres eljárások gyakran 4-5 évig is eltarthatnak.
A bérleti joggal kapcsolatos viták, hátralékok, a bérlemény rendeltetésellenes használata illetve a helyiség használatra alkalmassá tétele, a bérbeadó és bérlő jogaiból és kötelezettségeiből fakadó jogviták peres úton történő rendezése legtöbbször időben messze túlhaladja a bérleti jogviszony időtartamát.
A készülő, bár egyelőre még el nem fogadott új társasházi törvény pedig már fel is hívja a társasházak közös képviselőit legmagasabb jogszabályi szinten arra, (57.§) hogy a közösség és a tulajdonostárs, illetőleg a közösség és harmadik személyek közötti polgári jogvitát mindenekelőtt a közvetítői tevékenységről szóló jogszabály alapján, mediáció útján kíséreljék meg rendezni.
A bíróságok súlyos leterheltsége és a vitában álló felek érdeke a problémák mielőbbi és minél költségkímélőbb megoldására, egyaránt abba az irányba mutat, hogy a mediáció gyors elterjedésére és még gyorsabb népszerűségére számíthatunk.
Dr. Kováts Ágnes
ügyvéd - mediátor(A cikk az Ingatlan és befektetés c. szaklap
2003. évi 34. számában jelent meg)