"Kerüld a pereskedést. Törekedj kompromisszumra, amikor csak lehetséges... ha papíron nyersz is, ténylegesen veszíteni fogsz: tiszteletdíjat, költségeklet és időt."
Abraham Lincoln
Egy 2003 március elejei, a mediációról és annak technikájáról rendezett BÜK-British Council-Lord Slynn Foundation közös kamarai rendezvényen merült fel az a gondolat, hogy létrehozzunk egy olyan szakmai szervezetet, amelynek célja a mediációval is foglalkozó ügyvédek érdekképviselete. Ennek folyományaként, 2003. május 22-én, 23 alapító taggal alakult meg a Budapesti Ügyvéd-Mediátorok Szakmai Kollégiuma (röviden: Mediációs Kollégium).
A Budapesti Ügyvédi Kamara égisze alatti, nem önálló jogi személyiségű szervezetként működő Mediációs Kollégium egy olyan non-profit, szakmai-konzultációs és érdekvédelmi szervezet, amely arra törekszik, hogy aktívan járuljon hozzá a mediáció, mint alternatív, permegelőző jogvitarendezési eljárás mind szélesebb körben történő megismertetéséhez, népszerűsítéséhez és elterjedéséhez, s hogy a BÜK-tag ügyvéd-mediátoroknak, mint magasan kvalifikált jogi-szakmai közösségnek közismertséget és társadalmi megbecsülést vívjon ki. Ennek érdekében részt veszünk a leendő mediátorok professzionális képzésének szervezésében, elsősorban a nemzetközi - döntően brit, EU-s és USA-beli - tapasztalatok alapul vételével, szakmai tréningeket, konferenciákat szervezünk, s igyekszünk megismertetni a mediációt mind az üzleti élet szereplőivel, mind pedig a közvéleménnyel.
A 2010. január 29-i tisztújító taggyűlés az alábbi összetételű elnökséget választotta meg:
elnök: dr. Jeles Judit alelnök: dr. Gyarmati János titkár: dr. Tiber Péter
Az ügyfél azért bízza ügyét ügyvédre, mert abban érdekelt, hogy azt a lehető leggyorsabban és a legköltséghatékonyabban oldja meg jogi képviselője. Noha nem minden jogvita és szituáció alkalmas a mediációra, mégis, az esetek jelentős többségében ésszerű lépés az ügyvéd részéről, ha ügyfelével együtt megfontolás tárgyává teszi, az adott helyzetben helyes és célszerű lépés lenne-e a közvetítés kezdeményezése. Az ügyvéd sok esetben a mediációs eljárásban ügyfele jogi képviselőjeként részt vesz, így kontroll alatt tarthatja az eljárást, amely a pernél sokkal nagyobb esélyt kínál arra, hogy az ügyfele számára is elfogadható, nemcsak jogszerű, de annál messze több: tisztességes kompromisszumra juthasson az ellenérdekű féllel.
Legközelebb tehát kérje meg ügyvédjét: mérlegeljék közösen, hogy pereskedés előtt és/vagy helyett válasszák-e a közvetítést! Ez, ha formálisan még nem is, közvetve már nálunk is kötelező: a bíróságnak ugyanis érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania a keresetlevelet, ha abban a felperes nem nyilatkozik arról, hogy megkíséreltek-e mediáció útján megállapodni.